Hamarosan átadják a Pénzügyminisztérium régi-új épületét, amelyet elsőként az Index járhatott körbe. Ez alkalomból Halmai Zoltán, a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója lapunknak elárulta: a városképi illeszkedést biztosító eredeti állapot hiteles visszaállításakor az elsődleges prioritás, hogy az épület reprezentatív terei és más értékei ne sérüljenek a mai igényeknek megfelelő irodák kialakításakor.
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületének rehabilitációja. Október első hetében a Szentháromság téren eltávolították az óriási molinót, és a biztonsági állvány bontása is megkezdődött, Így már megcsodálható a helyreállított főhomlokzat legnagyobb, középső része: a rizalit a tornyokkal. Néhány hét múlva az utolsó állványzati elemeket is elszállítják, ezt követően pedig teljes szépségében feltárul a…
BővebbenA századforduló reprezentatív épületeihez hasonlóan a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épülete is kőből kapott főhomlokzatot. A rekonstrukció során a szakemberek különös gondot fordítanak a második világháborús pusztítás és az azt követő átépítések következtében megfogyatkozott elemek pótlására. A homlokzati mészkőburkolatokat és kváderköveket öt különböző külső műhely kőfaragó mesterei készítik elő az újjáépítéshez.
Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács…
BővebbenKevésbé ismert, hogy 1907. október 7-én fejeződtek be teljesen a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának építési munkálatai. Az építkezés érdemi munkáira 1901 októbere és 1904 decembere között került sor, ám az utómunkálatok azonban 1907 októberéig folytatódtak. S több sarkalatos dátum is kapcsolódik magához az építkezéshez.
A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának varázslatos belső tereiben nagy szerepet kapott a magyar népművészet. Építésének idején – a XX. század legelején – ugyanis lángolt hazánkban a nemzeti érzés, amit az építészet nyelvén a nép ősi díszítőmotívumainak felelevenítésével fejeztek ki. Egy Pénzügyminisztérium minden országban fontos intézmény, de vajon máshol is tükröződik az adott nemzet…
Bővebben
Néhány hete már a külső szemlélők számára is látványos munkák zajlanak a Szentháromság téren, a rizalit alatti áthajtóban pedig a műemléki helyreállítás keretében az első motívumos kőfaragványokat is beépítették a szakemberek. A kivitelezés tavaly kezdődött második ütemében ez idáig olyan munkafolyamatok zajlottak, amelyek a környéken sétálók számára nagyobb részt láthatatlanok voltak. Véglegesítésre kerültek a tervek,…
BővebbenEzúttal a Fellner-épület jellegzetes tornyaival foglalkozunk, mert nem csak bennünk merült fel a kérdés: valóban az eredeti tornyokat látjuk-e majd a beruházás végén? A két torony alul betonból, felül pedig acélból készült merevítő váza áttörtebb kialakítású toronysisakokat sugall, mint ami az archív felvételeken látható.
A Budai Várnegyed vedutáját jelenleg az építőipari daruk hada határozza meg, a háborús sérülések okán lebontott historizáló épületek visszaépítése rendkívül gyors tempóban folyik. A munkálatok azon fázisba érkeztek, amikor az épületek „csupasz vázai”, a történeti burkolatok alatti rejtett struktúrái nyújtanak látványosságot, melyet Gulyás Attila fotóival dokumentál az Építészfórum.
A várbéli Szentháromság téren már évek óta nagy munka zajlik: helyreállítják a Pénzügyminisztérium egykori palotáját, mellyel egy gazdagon díszített, neogótikus épület születik újjá. Most arra világítunk rá, hogy a századfordulón mennyire áthatotta az építészeket – így a tervező Fellner Sándort is – a nemzeti érzés kifejezésének igénye. A Pénzügyminisztérium belső tereiben ugyanis rengeteg magyaros szecessziós…
Bővebben