Sort by dateSort by name
DescendingAscending

„Minden tagozata erőteljes és komoly” – Visszakapja régi palástját a Pénzügyminisztérium épülete a budai Várban

A századforduló reprezentatív épületeihez hasonlóan a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épülete is kőből kapott főhomlokzatot. A rekonstrukció során a szakemberek különös gondot fordítanak a második világháborús pusztítás és az azt követő átépítések következtében megfogyatkozott elemek pótlására. A homlokzati mészkőburkolatokat és kváderköveket öt különböző külső műhely kőfaragó mesterei készítik elő az újjáépítéshez.

Csodálatos palotával ajándékozta meg Fellner Sándor Budapestet

Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács…

Bővebben

115 évvel ezelőtt lett kész teljesen a Pénzügyminisztérium palotája

Kevésbé ismert, hogy 1907. október 7-én fejeződtek be teljesen a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának építési munkálatai. Az építkezés érdemi munkáira 1901 októbere és 1904 decembere között került sor, ám az utómunkálatok azonban 1907 októberéig folytatódtak. S több sarkalatos dátum is kapcsolódik magához az építkezéshez.

Franciás, olaszos, németes, magyaros – A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium és európai társai

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának varázslatos belső tereiben nagy szerepet kapott a magyar népművészet. Építésének idején – a XX. század legelején – ugyanis lángolt hazánkban a nemzeti érzés, amit az építészet nyelvén a nép ősi díszítőmotívumainak felelevenítésével fejeztek ki. Egy Pénzügyminisztérium minden országban fontos intézmény, de vajon máshol is tükröződik az adott nemzet…

Bővebben
Az épület a Szentháromság tér felől

Helyükön az első kőszobrászati elemek

Néhány hete már a külső szemlélők számára is látványos munkák zajlanak a Szentháromság téren, a rizalit alatti áthajtóban pedig a műemléki helyreállítás keretében az első motívumos kőfaragványokat is beépítették a szakemberek. A kivitelezés tavaly kezdődött második ütemében ez idáig olyan munkafolyamatok zajlottak, amelyek a környéken sétálók számára nagyobb részt láthatatlanok voltak. Véglegesítésre kerültek a tervek,…

Bővebben

A Szentháromság tér régi-új tornyai

Ezúttal a Fellner-épület jellegzetes tornyaival foglalkozunk, mert nem csak bennünk merült fel a kérdés: valóban az eredeti tornyokat látjuk-e majd a beruházás végén? A két torony alul betonból, felül pedig acélból készült merevítő váza áttörtebb kialakítású toronysisakokat sugall, mint ami az archív felvételeken látható.

Történelem a daruk erdejében – építkezések a Budai Várban

A Budai Várnegyed vedutáját jelenleg az építőipari daruk hada határozza meg, a háborús sérülések okán lebontott historizáló épületek visszaépítése rendkívül gyors tempóban folyik. A munkálatok azon fázisba érkeztek, amikor az épületek „csupasz vázai”, a történeti burkolatok alatti rejtett struktúrái nyújtanak látványosságot, melyet Gulyás Attila fotóival dokumentál az Építészfórum.

Kívül gótikus, belül magyaros – A Pénzügyminisztérium palotájának meglepő díszei

A várbéli Szentháromság téren már évek óta nagy munka zajlik: helyreállítják a Pénzügyminisztérium egykori palotáját, mellyel egy gazdagon díszített, neogótikus épület születik újjá. Most arra világítunk rá, hogy a századfordulón mennyire áthatotta az építészeket – így a tervező Fellner Sándort is – a nemzeti érzés kifejezésének igénye. A Pénzügyminisztérium belső tereiben ugyanis rengeteg magyaros szecessziós…

Bővebben

Elegáns termeket rejtett a pompás neogótikus külső – A Pénzügyminisztérium belső terei

A Pénzügyminisztérium egykori Szentháromság téri palotájának építése 120 évvel ezelőtt kezdődött. A Fellner Sándor által tervezett épületegyüttes külső homlokzata, reprezentatív helyiségeinek belmagassága, díszítései a pénzügyi igazgatás korabeli tekintélyét is érzékeltették. A palotát azonban évtizedek óta nem olyannak ismerjük, mint amilyennek 1901 és 1904 között felépült, mert a második világháború után megcsonkítva állították helyre, a belső…

Bővebben

A háború után ideológiai rombolás dúlt a Várnegyedben

Budapest ostroma a második világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott, a legnagyobb sérüléseket a Várnegyed szenvedte el. A Várhegy környékén, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A pusztítás pedig a háború után is folytatódott: a kommunista diktatúra ideológiai okokból számos épületet rombolt le, holott azok megmenthetők, újjáépíthetők lettek volna. Számos ikonikus…

Bővebben