Építés közbeni archívokat mutatunk be a a Pénzügyminisztérium régi palotájának kivitelezéséről. A munkálatok közben készített értékes fotók időutazásra invitálnak bennünket, amely a modern technikával kivitelezett mai rekonstrukciók nyomon követése mellett különösen izgalmas, hiszen itt láthatjuk igazán, hogy valójában milyen technikák és anyagok bújtak meg az eredeti vakolatarchitektúrák mögött.
Budapest mai arculatát egyértelműen egy igen termékeny időszak, a dualizmus építészete határozza meg. A XIX. század második felében épültek a főváros leghíresebb épületei, mint például a Halászbástya, az Operaház, az Országház és a Szent István-bazilika. Erre az időszakra a nagyfokú stíluspluralitás jellemző. Cikkünkben most a legszebb neogótikus épületeket mutatjuk be.
Budavár ódon épületei zegzugos történelmet őriznek: számos házban működött egykori hivatal vagy minisztérium, például a most újjáépülő Fellner Sándor-féle Szentháromság téri palotában is. De hogyan került a kormányzati funkció a Várba? Előrebocsátjuk: a történet a XX. századnál sokkal régebben kezdődött.
Szobrászok és iparművészek dolgoztak együtt Fellner Sándorral a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületén. A gótikát a magyaros szimbólumokkal ötvöző formanyelv kitalálása mellett a Zsolnay-féle épületkerámiáknak, Thék Endre bútorainak és Gönczy Lajos szobrainak is köszönhető a minőség, amely az előző századforduló nagyszerű reprezentatív épületei közé emelte a Mátyás-templom szomszédságában álló minisztériumi épületet.
Gazdag díszítések, finoman elhelyezett magyaros stílusjegyek és a Mátyás-templom hatása, a gótika és a „modern” szecesszió együttes megjelenése jellemzi a többször átalakuláson átesett Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikáját, amelyről Katona Júlia írt átfogó tanulmányt.
A főhomlokzati látványtervek már napvilágra kerültek, elkezdődtek a tisztítóbontások is, így csak idő kérdése, hogy a Pénzügyminisztérium budavári épületének Fellner által megálmodott formája ne csak régi fotográfiákon táruljon szemünk elé. De mennyit tudunk az eredeti épületről? Tekintsük át a történetét!
Kiváló művei közé tartozik a Bulyovszky-villa, a Gerbeaud-ház és a Frankel Leó utcai zsinagóga, de leginkább az egykori Pénzügyminisztérium épületéről ismert. Ő Fellner Sándor építész; főművének teljes rekonstrukciója nemrég kezdődött el a Budai Várnegyedben.
Rejtett értékek. A historizmus különleges példája a budapesti Nagykörútnál – Fellner Sándor és a neogótika találkozása. Míg Budapest tágabb belvárosában nagyrészt a 19. században, a neoreneszánsz jegyében épült házak állnak, a historizmus egy különleges stílusirányzatának már jóval kevesebb képviselője akad. A ritka neogótika egyik bájos, velencei hatású példája a zajos Teréz körútról nyíló apró Szobi utcában…
[…] Lukács László pénzügyminiszter 1899 nyarán kereste meg Fellner Sándor építészt, hogy kezdjen el foglalkozni egy új palota „beosztásával, elhelyezésével és az ezzel összefüggő kérdésekkel”. Hamarosan megkezdődhetett a tervezés. A miniszter a 19. század utolsó napján, 1900. december 31-én hagyta jóvá a terveket, az első kapavágásra pedig 1901. október 10-én, az alapkőletételre pedig 1902. április…
Újraéled a pesti szerb örökség: elkezdődött a Tökölyanum rekonstrukciója. […] 1907-ben a kollégium épületét lebontották, és még abban az évben Fellner Sándor megtervezte az új épületegyüttest. A Veres Pálné utca 17. alatti északi udvaron ma is megtalálható az egykori klasszicista kollégium homlokzati szoborcsoportja. Az intézmény története egyébként könnyen kiolvasható a második és a harmadik emelet…