A budai Vár elmúlt tíz év feltárásainak eredményeiből nyílt kamarakiállítás április 16-án a Budapesti Történeti Múzeumban. Több mint negyven ásatás folyt 27 helyszínen, csaknem 27 ezer négyzetmétert, a várhegy hét százalékát tárták fel. A július végéig látogatható tárlaton négy vitrinben láthatók a műtárgyak, amelyek közül a legrégebbi darab, egy Árpád-kori feszület a Szentháromság tér 6. alatti munkálatok során került elő.
A budai Várban végzett beruházásokhoz kapcsolódó régészeti ásatásokkal foglalkozó kiállítás az elmúlt tíz év kutatási eredményeiből ad válogatást, olyan fontos helyszíneket tekintve át, mint például az egykori Városháza, a Karmelita épületegyüttes, volt Királyi Pénzügyminisztérium, a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és az Erdélyi bástya a Táncsics Mihály utcában – hangsúlyozta a kiállítás megnyitóján Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója. A kiállításon a magyar történelemnek a 13. századtól a 17. századig tartó időszakából láthat tárgyakat a közönség: többek között 15. századi majolikatálat, domborműveket, habán termékeket, török korsót, Árpád-kor végi feszületet, ami egy pásztorbot része lehetett, amelyet a Szentháromság téri 6. alatti feltáráson került elő ugyanúgy, mint a tárlat másik különleges lelete, egy 17. századi ezüst íjászgyűrű.
A 2018 nyarán két hónapig tartó ásatás vezetője Tóth Anikó régész volt, aki elmondta, hogy értékes és egyedi darabokat is tartalmazó hatalmas – összesen 55 ládányi – leletegyüttes került elő a Fortuna-udvari feltárás során. Közép- és újkori épületekre és épületrészekre, középkori és török kori gödrökre, illetve tárolóvermekre, valamint újkori csatornákra és vízelvezetők maradványaira bukkantak a régészek. A legfontosabb épületmaradványnak az udvar keleti oldalán a Fortuna-ház kapujának vonalában fekvő, sziklába vájt, kővel falazott középkori pince bizonyult. Az építmény lejárata is megmaradt sziklába faragott lépcsősorával, az ajtó faragott lépcsősorával, az ajtó faragott keretköveivel és egy ablak részletével. A pincehelyiség déli részéből lefalazással a középkor végén vagy a török korban nagyméretű ciszternát alakítottak ki. Az építményt az 1686-os ostrom után tölthették fel, leletanyagában a 13. század második felétől a 17. század végéig használatos kerámiatöredékek nagy mennyisége került elő – tudtuk meg a kiállításon.
Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a budai Várban
1014 Budapest, Szent György tér 2., Budavári Palota E-épület
A kiállítás július 31-éig látogatható mindennap 10-18 óráig (hétfőn zárva)
A régészeti feltárásokat végezte: a BTM Vármúzeum Középkori Főosztálya
A műtárgyak restaurálását végezte: a BTM Vármúzeum Műtárgyvédelmi Osztálya
A múzeum az ásatási helyszínekhez kapcsolódó Vársétákat szervez; információ: kapcsolat@mail.btm.hu
A múzeum a kiállításhoz kapcsolódóan mese- és novellaíró pályázatot ír ki iskolások részére: http://var.btm.hu/?q=node/1489
